MFKata
• 3 kisfiú anyukája • műkörömépítő • blogger • twimom • moly • sorozatfüggő • hobbicukrász •
Kapcsolat
Még több MFKata
Ti ezt olvassátok tőlem
-
Hamarosan beköszönt a karácsony, a szeretet, a család és a rejtélyek ünnepe. Ugyanis valaki ellopta a karácsonyt, és sehol nem találn... -
A torta receptjéért katt Bizony! Ez volt a nagy meglepetés, amiről beszéltem és hűen magamhoz, megint elfeledkeztem a blog születésna... -
A könyveket olvasva többször találkozunk ételekkel / italokkal, amiket elkészítenek, esznek / isznak , ennének / innának vagy csak meg... -
Néha olyan helyzetben találjuk magunkat, amilyenre álmainkban sem számítottunk volna. Épp így jár ezzel Cara is, amikor váratlanul egy... -
A Könyvmolyképző jóvoltából hamarosan megjelenik Rachel Hawkins Hex Hall című regénye, a nagysikerű Hex Hall sorozat nyitókötete. Enne...
2017. március 7., kedd
2017 februárjában a Park Könyvkiadó újra megörvendeztette a romantikus szíveket, hiszen megérkezett hazánkba Nicolas Barreau legújabb regénye, az Egy este Párizsban. A Blogturné Klub négy bloggere ered a történet nyomába, hogy bemutassa Nektek a kötetet. Tartsatok velünk, s nyerjétek meg a három nyereménykönyv egyikét!
Oldalak száma: 312
Fordító: Fodor Zsuzsa
ISBN: 9789633551967
Várható megjelenés:
2017. február 10.
Eredeti ár: 3 490,-Ft
MFKata: ★★★★
Alain Bonnard, egy kis párizsi művészmozi tulajdonosa, javíthatatlan álmodozó. Feltűnik neki, hogy szerdánként az esti vetítésen gyakran ott ül egy csinos, piros kabátos fiatal nő, aki a 17. sornak mindig ugyanarra a helyére vesz jegyet. Alainnek megtetszik a lány, és meghívja vacsorára. Csodálatos estét töltenek el, ám a szépséges idegent ekkor látja utoljára. Hova tűnhetett? Alain mindent elkövet, hogy a nyomára bukkanjon, s közben filmbe illő kalandokban lesz része.
|
Véleményem
Láttátok az új Barreau könyv borítóját? Egyszerűen gyönyörű! Amint megláttam, tudtam, hogy nekem kell és ismerve az író olvasott könyveit abban is biztos voltam, hogy nem fogok csalódni.
Annyit bizonyosan tudtam, hogy hasonlóan ez előző könyvekhez, ez a könyv is igazi romantikus, tavaszváró történetet tartalmaz. Így egy kicsit „csaltam” és a könyv olvasását direkt egy szép napsütéses márciusi délelőttre időzítettem. Ezek után egyáltalán nem volt nehéz ráhangolódni a szereplők érzéseire és hinni abban, ahogy egy márciusi estén Párizsban szerelembe esnek…
Párizs. Nem tudom elégszer elismételni, hogy mennyire imádom ezt a várost, attól függetlenül is, hogy soha még nem volt alkalmam ellátogatni ide. De pontosan olyannak képzelem el, amilyennek Barreau elmeséli: varázslatos és természetesen nagyon romantikus. Mert tetszik vagy sem, Párizs réges-régen kivívta magának ezt a címet. Amit én egyáltalán nem bánok és még inkább kedvem lesz hasonló könyvekhez és filmekhez.
Vannak az életben kívánsághelyek. Olyan helyek, ahol az ember kíván valamit. Ahol megtalálja önmagát. Olyan helyek, amelyek nem hagynak kívánnivalót maguk után.
A helyszínek ismerete és leírása pedig egyenesen utazásra csábít, de minimum arra, hogy egy-két helyszínnek az ember még inkább utána nézzen. Például ott van az Alexander híd, ami olyan kulcsfontosságú szerepet kap a könyvben, hogy mindenképpen felkerült a kirándulós bakancs-listámra.
Azt mondja, amikor átmegy ezen a hídon, egy pillanatra mindig meg kell állnia. És hogy Párizs maga a csoda!
A történet másik nagy mozgatórúgója a mozi. Gyerekkorom óra nagy filmrajongó vagyok. Tény, hogy Alainnel és Melanie-val ellentétben nem pont ezeket a filmeket néztem/szeretem, de igenis emlékszem még arra, amikor régi fa székekben moziztunk. Amikor a mozi nem min. 6 termet jelentett, hanem csak egyet és nem szólalt meg a telefonja… bizony öreg vagyok, de azoknak a moziknak hangulata volt és történetei, ahogyan az a könyvben is.
A való életben azonban a filmmel ellentétben nem magunk választjuk ki azokat a a sorsszerű pillanatokat, amelyek elindítják az alapokat megrengető változásokat. Bizony sokszor nem is sejtjük, hogy éppen milyen pillanat felé tartunk.
Érdekes, hogy hetekkel ezelőtt meg voltam arról győződve, hogy nekem csak és kizárólag azok a történetek lehetnek a szívemhez közel állóak, melyek E/1-ben, női szemszögben íródtak. Erre Barreu férfi szemszöge ugyanúgy megérint és átérzem, hogy mennyire vágyik a szerelmére és izgulok érte, hogy rátaláljon a boldogságra.
A történetben nincs semmi kirívó vagy meglepő, sőt talán ismerősek is lehetnek a szituációk, de pont ezért érzem azt, hogy valóságos. A való életben is hasonló szituációkba kerülünk, türelmetlenek vagyunk és bizony nem látjuk a fától az erdőt (ahogy Alain sem jött rá, hogy a legnagyobb gondot a paparazzik okozták).
Hát nem hihetetlen, hogy annyi évezred óta, amióta a Föld saját tengelye körül forog, még mindig a szerelem a legcsodálatosabb dolog, ami két ember között megtörténhet? És mindig az az érzés kíséri, hogy valami új kezdődik, valami nagy dolog történik.
A szerelem a tavasz első zöldje, egy dalocskát csivitelő madár, egy kavics, amellyel magabiztosan kacsázunk a vízen, kék égbolt fehér felhőkkel, egy illatos rekettyés mellett vezető kanyargós út, egy domb fölött suhanó langy szellő, egy másik kézre fonódó kéz.
A szerelem életünk nagy ígérete. Mindig egy férfival és egy nővel kezdődik.
Viszont az író stílusa annyira meghatározó és gyönyörűen fogalmaz érzésekről és szerelemről, hogy az ember lánya újra hinni kezd a csodában és az emberekben is. Ez a történet is ettől lett számomra annyira meghatározó, mert a hitet adja vissza, hogy igenis a szerelem szép és szebbé varázsolja az életünket.
Itt a tavasz, süt a nap, a természet is éledezik… nem ajánlhatok nektek szívmelengetőbb romantikus könyvet vasárnap délutánra a kertbe pihenés gyanánt, mint ezt!
Ahogy az ember öregszik, előbb-utóbb rájön, hogy az úgynevezett boldogság tulajdonképpen csak egy-egy szép momentumból áll. Azokból a pillanatokból, amelyekre később emlékszünk.
Rendeld meg a könyvet az ikonra kattintva>> 
Játsszunk!
Nicolas Barreau regényei nem csupán tartalmukat, de megjelenésüket tekintve is mindig különlegeset adnak az olvasónak. A borítók védjegyévé vált, hogy az Eiffel-torony kivétel nélkül mindegyiken feltűnik. Így ebben a játékban Párizs egyik legismertebb jelképével kapcsolatban hívunk Titeket kalandozásra. Minden állomáson találtok egy-egy kérdést az Eiffel-toronnyal kapcsolatban. A helyes választ kérjük a Rafflecopter megfelelő sorába beírni. Jó szórakozást!
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Hol és mikor szerették volna eredetileg megépíteni a tornyot?
(a város nevét és egy évszámot kérünk megadni)
Blogturné
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(Atom)
Ha a blogról elviszel valamit,
kérlek jelöld meg az oldalam forrásként!
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed!