MFKata gondolatai

Becca Fitzpatrick visszatért!
A nagy sikerű Csitt, Csitt sorozat szerzője ezúttal komolyabb regénybe vágta a fejszéjét.
A Black Ice – Tükörjég hátborzongatóan lebilincselő regény,
amit a Blogturné Klub hat bloggere ajánl a figyelmetekbe.

Tartsatok velünk a blogturnén, ismerjétek meg a könyvet
és nyerjétek meg a három nyereménypéldány egyikét!

Becca Fitzpatricktól még soha nem olvastam semmit, az angyalos sorozata is várólistás nálam, de képtelen vagyok utolérni magam a könyvekkel. Szóval úgy döntöttem, hogy ettől függetlenül elolvasom a könyvét, ráadásul a borítója valami sötét történetet ígért havas erdővel és egy szépfiúval...igazi téli könyvnek ígérkezett.

És nem is tévedtem ;-). Először is a prológus döbbentett meg. Rögtön egy gyilkosság? Az áldozat szeméből? Ha rettegést kell kelteni az ember lányában késő este, akkor azt így kell csinálni. Rögtön megadta a hangulatát a könyvnek. 

A másik a havazás. Ritkán hozzák összhangba az égiek a valós időjárást a könyvbélivel, de most sikerült. Amíg kis hazánk közlekedését is lebénította a havazás, addig a könyvben is hóakadályba ütközött a főszereplőnk Britt a barátnőjével. Ráadásul már említettem Stephen King: Ragyogás c. könyvénél (ahol szintén a hatalmas hó miatt a hegyen ragadnak a szereplők), hogy egyszer volt hasonló élményben részem Visegrádon is. Ami gyönyörű télen, csak ajánlani tudom. És ha már egyszer volt valaki a hegyekben télen az el tudja képzelni, hogy milyen érzés lehet ott ragadni. 

Bizony, amikor már azt hiszik a lányok, hogy rosszabb nem történhet, akkor találkozik két ismeretlen férfival, Shaunnal és Masonnal, akik már az első pillanatban is gyanúsak. Bennem végig az volt, hogy az ember senkiben sem bízhat és lám igazam lett. Ezek a férfiak bármire képesek.

Nekem nagyon tetszett az a feszültség, az izgalom, ami uralja a könyvet. Az első pár oldal élménye végigkísért és egyszerűen nem hagy nyugodni a gondolat, hogy vajon ki lesz a gyilkos? Shaun vagy Mason? Az írónő nagyszerűen csavarja a szálakat és én is sokáig bevettem a csalit. 

Persze a morzsákra ráharaptam ;-)  Az írónő nemcsak a cselekeménnyel vezet rá dolgokra, hanem azzal is, ahogyan a személyiségek megváltoznak. Britt sokszor menekül a múltba, hogy legyen ereje elviselni a stresszt és ezeken keresztül lehet igazán megfigyelni, hogy egyes karakterek milyen utat tesznek meg a személyiségfejlődésben. Ki pozitiv és ki negatív irányba.Például Britt a nyavalygós , tinédzserből négy nap alatt szép lassan felnőtté válik. A túra sok mindenre fényt derít számára. 

Korbie-t, Britt barátnőjét egyáltalán nem kedveltem. Az ilyen elkényeztetett libáktól mentsen meg az ég. Barátnak, testvérnek is csapnivaló. A szüleiről nem beszélve.Számomra szülőként megbukta, hogy az egyik gyermeküktől semmit nem követeltek, mgím a másiktől mindent és még annál is többet. Abszolút nem normális. 

A sötétre mindig fény jön.

Nagyon izgalmas könyv, rengeteg csavarral és megdöbbentő jelenetekkel. Igazi thriller-krimi kombó: kis nyomozás, kis rettegés és egy kis szerelem. Így kell ezt csinálni. De egy biztos, hogy egy darabig nem megyek a hegyekbe, főleg ha az időjárás hóviharokat említ. Kellemes hószállingózás igen, de hóvihar kizárt. Nektek pedig bátran ajánlom, főleg télvíz idején. És ha nem csigáztalak volna fel titeket eléggé, akkor íme a könyv-előzetes>>>

Játsszunk!