MFKata gondolatai

Nagyon-nagyon régen volt egy álmom. Újságírás és társai :-)

Istenem, mintha egy másik élet lett volna. Más közeg, más érzések és más test és minden más volt. Mára az életem nem kicsit változott...

De ez az álom, most újra előkerült. Az irodalom mindig a szívem csücske volt. Már általános iskolában is. Szakközépben, pedig a titkolt kedvenc... akkor döbbentem rá, hogy számomra ez az út lenne az ideális... újságírás, majd a tanári karrier (persze angol-magyar szakot szerettem volna)

Szóval ahogy írogatom a blogjaim- rávezetett arra, hogy talán most. Talán így fogom én kifejezni magam... Mert mindig imádtam olvasni. Egyszer neki fogok ülni és összeírom a könyveket, amiket olvastam... száz? vagy talán már ezer is? Meg sem lepődnék, hisz én voltam az, aki még a kötelezőket is élvezte :-)) De komolyan! Az ember tragédiáját le sem tudtam tenni. Mert nem véletlenül jó könyv...
Hisz egy jó könyv attól jó, hogy mindenki talál benne valamit, amit szerethet... és mert az irodalom mindenkié!!!

Ja és az álom... egyelőre maradjon titok. Nem szeretném lelövetni a poénom mások által :-)