MFKata gondolatai

Amikor megtudtam, hogy a történet egy gót fiúról szól, bevallom őszintén, hogy rögtön ellenállást éreztem. Volt már egy könyv, amiben gót fiúról volt szó és megmondom őszintén, hogy a frász kerülgetett tőle. De olyan reakciókat váltott ki a könyv érkezése, hogy úgy döntöttem, hogy egy esélyt kell adjak!

A történet egy tipikus amerikai áloméletű lánnyal kezdődik, akinek megvan mindene amire vágyhat. Isobel a csapatkapitánya a szurkoló csapatnak, a jóképű futball kapitány a párja, nagyszerű szülei vannak. Az egyetlen gondját talán az jelenti, hogy angolból jó jegyet kell szerezzen. De ez nem olyan egyszerű, mert a társa lesz a gót fiú, akit mindenki utál...

Ám benne rögtön fellángol valami. Nem érti az okát és azt sem érti, hogy miért dob fel mindent, de Varen mellé állva elveszíti a barátait és majdnem a kapitányi posztját is. Viszont egyáltalán nem érzi veszteségként, de érzi, hogy valami nem stimmel. Lassan kiderül, hogy a gót fiú nem csak a külsejében gót és nem csak megjátssza magát. Démonokkal van tele az élete...

Kicsit furcsa volt olvasni, mert Varen nem az a tipikus fiú, akiért a szívünk megdobban. Nem a badass vagy a "húdejóképű vagyok" és "irtókockás a hasam" könyves álompasi. Mégis úgy érzem, hogy elég hamar elkezdtem gondolkozni, hogy vajon Isobelt mi vonzotta Varenhez. Eszembe jutott, hogy bizony az én életemben is volt ilyen típusú "lázadás", hogy "márpedigcsakazértis" jóban leszek azzal a fiúval... Először azt hittem, hogy Isobelnek is ilyen fellángolása van és az első akadálynál meghátrál. Meglepődtem, amikor nem tette. Mégsem az a tipikus amerikai álomlány, akinek tűnt az elején. Felvette a kesztyűt és szembeszállt mindenkivel és mindennel. 

Nagyon hamar megjelenik az első démon. Aztán az álmába is befészkeli magát... és jönnek az izgalmak. Olyan "Rémálom az Elm utcában" érzésem volt - én azt a filmet is paplan alól néztem és Isobelért is aggódtam. Mert én bizony sokszor nem tudtam megkülönböztetni, hogy hol kezdődik az álom és hol ér véget.

Meg kell említenem az egyik démont, Pinfeathers Elképesztő, hogy valakit lehet ilyen groteszknek és gonosznak ábrázolni és mégis olyan humora van, hogy én bizony megkedveltem! Szabad ilyet kívánni, hogy remélem olvasunk még róla???

Illetve Isobell családját is megemlíteném. Isobel öccsének is remek humora van, de nagyon tetszett, ahogy a szülők nevelik Isobelt. Igazi mintaszülők, akik nem attól lesznek példaképek, hogy tökéletesek, hanem attól, hogy ahogyan kezelik a problémákat. Nekem nagyon szimpatikus volt.

Edgar Allen Poe. Tartottam tőle, hogy vajon mi lesz az összefüggés közte és a könyv között, mert szégyenteljesen megvallom, hogy én nem olvastam egyik művét sem. Viszont a rengeteg utalás ellenére, most azon gondolkozom, hogy elő kéne vennem majd egy művét és megnézni, hogy tényleg őt is ugyanazok a démonok kerítették hatalmába, mint Varent?
Ez a párhuzam szerintem sokunkat fog még rávenni arra, hogy elolvassunk pár Poe könyvet.

A félelmeim ellenére ez a könyv a gót fiúval együtt tetszett. Most már nem érzem azt a keserű ízt, ha azt olvasom, hogy gót. Összefonódott Varen nevével és nagyon remélem, hogy hamarosan olvashatom a folytatást.

A könyvet megrendelheted a képre kattintva 20% kedvezménnyel szeptember 30-ig!!!

Nyereményjáték!!!