MFKata gondolatai

Amikor olvastam Anna és Étienne könyvét, akkor egy kerek egész könyvet kaptam, tökéletes lezárással. Meg is lepődtem, hogy van folytatása, de hamar kiderült, hogy ez másik történet. Bár a szereplők ismerik egymást, mégis teljesen más sztori.

Bár én bevallom hősiesen, hogy nekem nagyon jól esett az előző párosról olvasni. Ugyanolyanok voltak, mint anno és hozott egy kellemes nosztalgikus érzést. Tetszett a visszacsatolás az első részhez, ami mégsem nyomta el az új szereplőket.

Lola egy igazi bohém lány. Lila hajjal és fergeteges stílussal. Ami nagyon tetszett, hogy nem a pénz volt a lényeg, hanem ő maga. Vagyis ha kellett ő a turkálóból is vett ruhát és a saját ízlésére alakította. Egy igazi tini Coco Chanel :P

Egy őrült lányhoz őrült szerelem is dukál, aki egy 22 éves énekes/rocker srácban, Maxben testesül meg. Bár a korkülönbség elvileg nem okoz problémát, de azért előbb-utóbb ez is kibukik.
Nem beszélve arról, hogy ezt a kapcsolatot Lola szülei sem nézik jó szemmel.
És itt elidőznék egy pillanatra, mert Lola szülei sem hétköznapiak, mert Lolának két apukája van. Először annyira nem voltam lelkes ezért a homoszexuális szülőkért, de minden a megismerésen és a hozzáálláson, illetve a szereteten múlik. Ugyanis Lola szüleiről sok hetero pár is példát vehetne, örülök, hogy megismertem őket.

De térjünk csak vissza Lolára, Maxre és a titokzatos C-re, Cricketre, akit már az első pillanattól kezdve gyűlölnünk kéne, mert valami "brutális" dolgot tett a múltban. És mégis úgy érzem, hogy Lola és sokunk szíve kezdett el dobogni, amikor visszaköltözött San Fransisco-ba

De olyan, mintha csak azért utálnám Cricketet, mert nem utálom.

Cricket egy kockafej, akinek a szobája szemben van Loláéval, és sok gyerekkori emlék és barátság fűzi őket össze. De valami történt és ehhez sejthetően Cricket ikertesójának, Calliopénak is köze van, akit viszont a történet végéig sem tudtam megkedvelni.

Dolores Park

Szóval vannak itt titkok, önmegvalósítás lelkileg és külsőleg, valamint nem maradhat el az írónőtől megszokott San Fransisco-i hely-ismertetés sem. Olyan, mintha ismernék minden helyet, amerre főhőseink jártak. Láss csodát a Dolores Parkot én is pontosan így képzeltem el!
Bátran ajánlom azoknak, akiknek tetszett az előző rész, mert őket is el fogja varázsolni ez a bohókás, parókás lány! Egy igazi kikapcsoló olvasmány, ami azonnal visszaadta az én télen megcsappant olvasási kedvem.

Megtetszett?

Beleolvasok>> 

Rendeld elő 20% kedvezménnyel a képre kattintva!

Rácsos tetejű meggyes pite

 Az alábbi idézet szolgál indoklásul, hogy miért választottam e pitét :)

Bármennyire utálom is elvesztegetni a szabadnapomat, apám vállalkozását szeretem. Véletlenül botlott bele, amikor egy vacsoravendégség kedvéért klasszikus, rácsos tetejű meggyes pitét sütött, és mindenki elájult tőle.

A tészta hozzávalói

• 5o dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 2 tojás + 1 a tészta megkenéséhez
• 1 evőkanál tejföl
• 3 evőkanál cukor
• 1/2 kávéskanál só
• 1/2 csomag sütőpor

Hozzávalók a töltelékhez

• 2 csomag vanília puding
• 4-5 evőkanál cukor vagy édesítő
• 8 dl meggylé /lehet a befőtt leve is/
• 1 üveg magozott meggy befőtt
• 1 kávéskanál fahéj

Elkészítés

A töltelékhez a meggyléből, cukorból, fahéjból és a pudingból sűrű krémet főzünk. Ha már nem fő, beletesszük a meggyet.

Amíg hűl, addig összeállítjuk a tésztát.

A liszttel elmorzsoljuk a vajat, majd tesszük bele a többi hozzávalót. Jól összedolgozzuk, majd lisztezett deszkára borítjuk és két részre osztjuk. Az egyik részből készül az alja a pitének. Ráhalmozzuk a meggyes tölteléket és a tészta második felével befedjük. Egészben vagy rácsokkal, ízlés dolga :) Tojással megkenjük a tetejét, mielőtt sütőbe toljuk.

180 fokon, kb 45 percet sütjük.

Ez a mennyiség nekem sok lett, így feleztem. A tésztát is és a meggytölteléket is. Így, ha kisebb méretű piteformája (22cm) van valakinek, nyugodtan felezze meg a fenti mennyiségeket!

Forrás

Nyereményjáték