MFKata
• 3 kisfiú anyukája • műkörömépítő • blogger • twimom • moly • sorozatfüggő • hobbicukrász •
Kapcsolat
Még több MFKata
Ti ezt olvassátok tőlem
-
Hamarosan beköszönt a karácsony, a szeretet, a család és a rejtélyek ünnepe. Ugyanis valaki ellopta a karácsonyt, és sehol nem találn... -
A torta receptjéért katt Bizony! Ez volt a nagy meglepetés, amiről beszéltem és hűen magamhoz, megint elfeledkeztem a blog születésna... -
A könyveket olvasva többször találkozunk ételekkel / italokkal, amiket elkészítenek, esznek / isznak , ennének / innának vagy csak meg... -
Néha olyan helyzetben találjuk magunkat, amilyenre álmainkban sem számítottunk volna. Épp így jár ezzel Cara is, amikor váratlanul egy... -
A Könyvmolyképző jóvoltából hamarosan megjelenik Rachel Hawkins Hex Hall című regénye, a nagysikerű Hex Hall sorozat nyitókötete. Enne...
2012. május 18., péntek
A neves gyermekpszichológus verseiben egy óvodáskorú kisfiú beszél álmairól, titkos gondolatairól és a családi ügyekről. Átéli mindazt, amit a legtöbb kortársa ma Magyarországon átél: nagyapja halálát, szülei házasságának felbomlását, édesanyja második házasságát. Az ő szavain keresztül feltárul egy kis része a mai óvodáskorú gyermek érzelem- és gondolatvilágának.
Véleményem
Egy 5 éves kisfiú szemlélete versekben. Éppen aktuális. :-))
Az első részeken jókat mosolyogtam. Szinte láttam a Márkot (az én 5 éves kisfiam), ahogyan ezeket a szavakat mondja és ezeket az érzéseket éli.
Aztán elérkezett a Gyász című vers. Nem szoktam idézgetni (de lehet, hogy fogok ezentúl), de ezt kénytelen vagyok, hogy érthetőbb legyen a meghatottságom. Alig bírtam a könyvet is folytatni, annyira sírtam.
(háttérinfó: nemrég ment el az egyik dédink és sajnos ez is közrejátszott)
Az oviban ma szörnyű rossz vagyok.
Verekszem és felrúgtam Zsolti várát,
a tányérban is mindent otthagyok,
s hiába szólnak: én látom a kárát,
az óvodában mégis rossz vagyok.
Anyu azt mondja, hogy ma reggel elment
a nagypapám, és messze-messze jár,
de látom, közben egy könnycseppet elkent
és tudom, hogy úgyis minden veszve már.
Anyu szerint a nagypapám ma elment...
Becsapnak mind, meghalt a nagyapám!
Hisz sír mindenki, mint a vízözön,
és rám szólnak, hogy újra nagy a szám,
mert ehhez aztán végképp nincs közöm!
Becsapnak mind, meghalt a nagypapám...
Elmondom neki, majd ha visszajön!
Verekszem és felrúgtam Zsolti várát,
a tányérban is mindent otthagyok,
s hiába szólnak: én látom a kárát,
az óvodában mégis rossz vagyok.
Anyu azt mondja, hogy ma reggel elment
a nagypapám, és messze-messze jár,
de látom, közben egy könnycseppet elkent
és tudom, hogy úgyis minden veszve már.
Anyu szerint a nagypapám ma elment...
Becsapnak mind, meghalt a nagyapám!
Hisz sír mindenki, mint a vízözön,
és rám szólnak, hogy újra nagy a szám,
mert ehhez aztán végképp nincs közöm!
Becsapnak mind, meghalt a nagypapám...
Elmondom neki, majd ha visszajön!
A hideg még most is ráz. A következő vers is elég szomorú volt. Aztán a Mágia, amikor a szülők válnak...
Minden egyes vers sokat segített abban, hogy megértsem gyermekem lelki világát. Megértsem némelyik kérdését vagy cselekedetét. Ez a második könyv Ranschburg Jenőtől, de már bizton állíthatom, hogy nem az utolsó!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(Atom)
Ha a blogról elviszel valamit,
kérlek jelöld meg az oldalam forrásként!
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed!