MFKata

• 3 kisfiú anyukája • műkörömépítő • blogger • twimom • moly • sorozatfüggő • hobbicukrász •

Kapcsolat

 Moly.hu    Goodreads    Facebook
 Snitt    Pinterest   
   

Mérföldkövek

Legnagyobb napi letöltés 2014. május 26 > 1328
Legnagyobb havi letöltés 2015. április > 11 246
Legtöbbet látogatott post 2016-ban > 2915

0>> 2012. január 13.
1 000>> 2012. június
10 000>> 2013. április
50 000>> 2013. december
75 000>> 2014. május
100 000>> 2014. augusztus
200 000>> 2015. szeptember

Rendszeres olvasók

Látogatók

Ti ezt olvassátok tőlem

2014. április 11., péntek
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. 
Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.
Ezen alkalomból egy-egy kedvenc verset hozunk.

Lanore kedvence

József Attila reménytelenül

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Vas-színű égboltban…

Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó – -

Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam – -

Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék



MFKata kedvence

A második nagypapám szavalt. Versmondó versenyekre járt, ahol rengeteg díjat zsebelt be. A nagymamámnak az alábbi verset mondta el az esküvőjükön, mely azóta a szívembe égett és örök kedvenc lett.

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.


0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed!

Ha a blogról elviszel valamit,
kérlek jelöld meg az oldalam forrásként!

Facebook

Értékelés

★ ★ ★ ★ ★
Tökéletes.
Többször is újraolvasnám!
★ ★ ★ ★
Nagyon kellemes.
Lehet, hogy elolvasom még egyszer.
★ ★ ★
Jó, de nem ájultam el tőle.
Nem valószínű, hogy újraolvasom.
★ ★
Nem rossz, de nem is jó.
Nem szeretném újraolvasni.
Borzalmas.
Időpocsékolás.

Keress rá...

Blogarchívum