MFKata gondolatai

A Könyvfesztiválra jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadó e
gy régóta várt sorozatának az első része, a Mara Dyer ébredése.
Mi is izgatottan vártunk, és most turnéra indulunk Marával és Noahval,
hogy velük együtt próbáljuk megfejteni életük nagy rejtélyeit.
Március 31-e és április 8-a között kilenc állomásotok lesz,
hogy kicsit megismerjétek Ti is a történetet, mielőtt a polcotokra kerülne,
és nyereményjátékunk keretében 3 példányt nyerhettek is a regényből.

A blogger-ismerősök között olyan heves várakozás övezi a Mara Dyer megjelenését, hogy a szokásomat és elveim sutba dobva még a fülszöveget is elolvastam. Sokat nem tudtam meg, ami mondjuk meglepő, de legalább volt kiindulási alapom. Én legalábbis azt hittem.

Szóval a fülszövegből kiindulva, illetve a borítót is félreértelmezve, én egy realista történetet vártam egy amnéziás lány szemszögéből, akinek a múltjából szörnyű dolgok bukkannak elő. 

Erre fel, már rögtön az elején egy emlékképpel indítunk, aho felbukkan egy szellemtábla és egy emlékkép, amit nem tudok hova tenni. Persze Mara sem és az írónő zseniálisan E/1et használ, így Mara feszültsége rám is hamar átragadt. Mi történt? És hogyan? Alig vártam, hogy még többet tudjak meg Mara múltjáról.

A felvillanó emlékképekből lehet szép lassan sejteni lehet, hogy vajon mi történhetett. De ez nem is jelenti azt, hogy nem merül fel egyre több kérdés, mert minden olyan irreális és megmagyarázhatatlan. Nincs is annál jobb, mint amikor úgy olvasod a könyvet, hogy nem tudod, hogy mivel állsz szemben. Réges-régen volt egy ilyen könyv, amiről szerintem csak én nem tudtam, hogy milyen képességet rejt a főhősnőt ajnározó fiú ;-) Nagyon élveztem most is, hogy a főhősnővel együtt kell kimatekolnom az eseményeket.

És ha ez még nem lenne elég a jelenben is történnek titokzatos, érthetetlen és leginkább életveszélyes dolgok. Ami még inkább összekuszál minden, szinte tapintható a feszültség és belengi az egész sztorit valami sötét és hátborzongató.

Nem újdonság, hogy nincs YA történet egy helyes fiú nélkül, akiért odavan a fél iskola. Szinte hallom, ahogy felszakad mindenkiből a sóhaj, hogy „Na, ne! Már megint?" Amire az én válaszom egy hatalmas sóhaj keretében, hogy „ De igen! És még brit akcentusa is van!” :D 

És olyan kisugárzása, stílusa, amiért gyanítom, hogy sokunk BookBoyfriend listájára fel fog kerülni ;-) 

Akit még szeretnék megemlíteni, Mara bátyját, mert ő az a tipikus bátyó, amire minden tizenéves lány vágyik. Én nagyon megkedveltem, remélem a folytatásban is lesz még szerepe.

A folytatásról annyit, hogy a függővégért nem vállalok felelősséget. Imádkozom, hogy a Kiadó ne húzza sokáig a következő rész megjelenését. Bár tegnapra is késő lenne!
Ellenben ez tényleg ne riasszon el senkit, mert ez a könyv nálam felkerült az év legjobbjai közé és azoknak különösen ajánlom, akik szeretik a Luxen és az Angyali gonosz sorozatokat ;-)

Játsszunk!

Blogturné Klub