MFKata

• 3 kisfiú anyukája • műkörömépítő • blogger • twimom • moly • sorozatfüggő • hobbicukrász •

Kapcsolat

 Moly.hu    Goodreads    Facebook
 Snitt    Pinterest   
   

Mérföldkövek

Legnagyobb napi letöltés 2014. május 26 1328
Legnagyobb havi letöltés 2015. április 11 246
Legtöbbet látogatott post 2016-ban 2915

0>> 2012. január 13.
1 000>> 2012. június
10 000>> 2013. április
50 000>> 2013. december
75 000>> 2014. május
100 000>> 2014. augusztus
200 000>> 2015. szeptember

Google+

Rendszeres olvasók

Látogatók

Ti ezt olvassátok tőlem

2013. április 7., vasárnap


Sorozat: Pippa Kenn #1
Kiadó: Könyvmolyképző 
Oldalak száma: 304
Borító: puhatáblás
Kiadás éve: 2012 

Pippa Kenn tizenkét évesen veszítette el az édesapját: ő volt az egyetlen ember, akit valaha ismert. A lány egyedül marad az erődházban, ahol a napok egyformák, és társaságot csak színes digitális magazinok adnak. Pippa bármit feláldozna az élő emberi beszédért vagy egy érintésért. Azonban nincs más rajta kívül az erdőben, kivéve a biológiai katasztrófa áldozatait. Ezek a lények gyűlölik a szépséget és emberséget, az elvesztett életük nyomait. Bármikor megölnék Pippát. Pippa tizenhetedik születésnapján döbbenetes dolog történik: egy vándor érkezik. A sebesült fiú fittyet hány a túlélés szabályaira. Egy paradicsomi kolóniáról beszél, ahol rengeteg ember életben maradt. Azonban őket is halál fenyegeti, egy horda közeledik, és a fiú ennek hírét viszi hozzájuk. Vajon Ruben igazat mond? Létezik ez a hely? Pippa bizalmát nehéz elnyerni, az örökös küzdés óvatossá tette. Ruben azonban nem adja fel. Útra kelnek, bármilyen veszélyes is, és a vándorlás közepette egy bensőséges, lágy érzés is életre kel. Létezhet szerelem egy ilyen zord világban? Mit jelent a társ? És mit jelent a bizalom? Mi az, amit Ruben elhallgat? A napszemű Pippa Kenn posztapokaliptikus-romantikus ifjúsági regény, a Pippa Kenn trilógia első része.

Véleményem

Ismét a szemes borítók áldozatává váltam, így amikor megjelent a könyv szokás szerint fülszöveg olvasása nélkül tudtam, hogy kell nekem egy példány. Aztán jöttek a csillagozások- értékelések és éreztem, hogy nem lesz ez rossz választás.
Aztán a két napja jött az ihlet, hogy olvassuk. Tegnap el is jutottam addig, hogy elkezdjem ebéd után. A 14. oldalon éreztem, hogy nem lesz este alvás ;-)
Ugyanis tudni kell rólam, hogy gyerekkorom rémálmai a démonok, élőhalottak, sápadtak, bár ettől függetlenül mégis vonzódom hozzájuk, mert megnézem a filmeket, mint például a Legenda vagyok. Rettegtem, mégsem bírtam felállni és arrébb menni. 
Egy sápadt szerintem

"Éppen olyan, mint a felkelő napé."
Könyvben még nem olvastam sápadtakról. Eddig. Bár többször eszembe jutott a párhuzam a könyv heppiendre, hogy nyugodtan aludhassak és tudnom kellett mindent erről a világról. Hogyan fertőzödtek meg először, hogyan terjedt a vírus, mi a megoldás és mi az életkapszula, génmanipuláció... és könyv fokozatosan megadta a válaszokat. Semmi kérdésem nem maradt, nem marad kitöltetlen űr. Tökéletes!
és a film között, mégis a sápadtakon kívül nemigazán van közös pont. Ez teljesen más történet és világ! Ami fontos, hogy bár rettegek tőlük, szükségem van a

Szóval tudni akartam, hogy mi lesz ezzel a férfival a könyv elején, aki bár csak emlegeti ezeket a sápadtakat, de engem már a hideg rázott tőle. 
A fiaim felkeltek és én alig tudtam letenni a könyvet. Paul ment, Pippa maradt és most ki ez a Gage és Ruben???

Pippa Kenn
Rövid szünet és az esti vacsi után neki is estem a könyvnek. Faltam az oldalakat, mert az adrenalin-szintem folyamatos emelkedett szinten mozgott. Úgy, ahogy Pippáék én sem tudtam teljesen elengedni, mert én is rettegtem, hogy mikor bukkan fel az a rengeteg sápadt. Rémálmaim netovábbja. 

Bár akadtak nyugodtabb részek, ahol a romantikára fektette a hangsúlyt az írónő, amitől én csak jobban megszerettem Pippát és Rubent. Tetszett, hogy nincs a huzavona és játék a szerelemben, hanem az ösztöneikre-vágyaikra-szívükre hallgatnak a főhőseink és relatíve boldog szerelmesek.
Érdekes volt, hogy mindig más és más szemszögből látjuk a történetet. A személybeli és időbeli ugrálások és még a napló-részletek is nagyon ötletesek! Sokkal érthetőbbek és szerethetőbbek a karakterek.
Ruben az írónő szerint

Nem kell mondanom, hogy még tegnap este ki is olvastam és imádtam, ugye? Rég olvastam ilyen
izgalmas, akció-dús könyvet, amit képtelen voltam letenni és már nem tudtam, hogy milyen pozícióban olvassak, mert hol a végtagjaim zsibbadtak és volt, hogy annyira izgultam, hogy ugráltam, hogy mi lesz már??? És azt kívántam, hogy bár gyorsabban tudnék olvasni. És vége lett... 

Nagyon tetszett, nagyon szerettem és nagyon kedvenc lett!!! Következő részt akarok MOST!!! De olvasva az írónő FB oldalán elvileg őszig várnom kell rá...

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed!

Ha a blogról elviszel valamit,
kérlek jelöld meg az oldalam forrásként!

Facebook

Értékelés

★ ★ ★ ★ ★
Tökéletes.
Többször is újraolvasnám!
★ ★ ★ ★
Nagyon jó.
Lehet, hogy elolvasom még egyszer.
★ ★ ★
Jó, de nem annyira.
Nem valószínű, hogy újraolvasom.
★ ★
Nem rossz, de nem is jó.
Nem szeretném újraolvasni.
Borzalmas.
Időpocsékolás.

Keress rá...

Blogarchívum