MFKata gondolatai

De lássuk mindezt számokban:

• 153 elolvasott könyv, 57.204 oldalon 
• 6 angol nyelvű olvasás, 10 könyv magyar írótól 
• 1 „soha” kategóriás könyv pozitív végeredménnyel, és 15 új kedvenc 
• a legrövidebb olvasmányom 72, a leghosszabb 848 oldalas volt 
• 69 különálló könyv, 84 sorozat-kötet 
• 63 könyv férfi, míg 90 női író tollából származott 
• 87 olyan író, akiktől eddig még nem olvastam, köztük egy új kedvenc, Karen Rose 
• 21 olyan könyv, amelyből a filmet is megnéztem 
• 2 könyves kiállításon való részvétel, 9 minimolytalálkozó, és megszámlálhatatlanul sok könyves élmény, kihívások-plecsnik, barátságok, szövetségek :-) 

És hogy mit jelentett a valóságban
ez a rengeteg szám?

 

Egy fantasztikus utazást, melyet Tom Harper-rel kezdtem, aki a Titkok könyvében egy történelmi nyomozás részesévé tett, és kalandos utunk során egészen az 1400-as évekig mentünk vissza. Később megismertem Abby és Travis történetét, akik a maguk fura és különös módján a szívemhez nőttek, és csak úgy faltam a róluk szóló sorokat. Utamat disztópiás kitérők jellemezték, együtt menekültem, sírtam, lázadtam a Tiszták, a Partials és a Legenda felejthetetlen szereplőivel.

Aki ismer egy kicsit, az tudja, hogy bizony nem vetem meg a thriller – krimi vonalat, igyekeztem ebben az évben is sok ilyen élményt szerezni, és új kedvenceket avattam a témában. Karin Slaughter és Karen Rose örökre bevésték magukat a legjobb írónők közé, izgalmas és letehetetlen könyveik egytől-egyig a polcom díszei. 

 Régi nagy kedvencemtől, Dean Koontz-tól idén nem sokat olvastam, de ezen jövőre igyekszem változtatni, nem érdemli meg, hogy elhanyagoljam. Rajtuk kívül volt még jópár könyv, amit nagyon szerettem. Végigizgultam a Lélek legsötétjét és a Megtorlást, zombikra vadásztam a Feed-ben, miközben megszakadt a szívem, együtt éltem át Lanore-ral hosszú évtizedek magányos fájdalmát a Halhatatlan-ban, megismertem Rosamund Lupton hihetetlenül jó stílusát a Drága Tess! és az Azután által, beleszerettem a Hercegbe Cinder-rel, vasútállomások falaiban csoda után kutattam Hugo Cabret-vel, sápadtak elől menekültem Pippával és Rubennel, szellemekkel teli temetőkben jártam az Örök kísértés-ben, világokat és univerzumokat fedeztem fel a Felhőatlasz-ban, fákat építettem a Gyökértelen-ben, felültem a buszra, és tanúja voltam Andrew és Cam megismerkedésének, majd követtem őket hosszú, csodálatos útjukon, részt vettem a Bátrak próbáin Négyessel és Trissel, Tucker és Christian közt ingadoztam az Angyalsors-ban, harcoltam és bosszút álltam Celaenával az Üvegtrón-ban, és mindenáron ki akartam jutni a Siló-ból.

Természetesen az éves papírzsepi használatom is megnövekedett, ebben nagy szerepe volt az Április út szereplőinek, a Sarah kulcsa fájdalmas és megrendítő eseményeinek, Adam és Mia egymásra találásának a Ha maradnék sorozatban, és Emma történetének, akit az Elakadó lélegzet lapjairól azonnal megmentettem volna. 

Az év legjobban várt könyve, amire majdnem két egész évet kellett várnom, természetesen nem más, mint Justin Cronin trilógiájának második része, A Tizenkettek, amely abszolút méltó folytatása volt a Szabadulás-nak, és maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 

Fogadom, hogy jövőre is elolvasok legalább 100 könyvet.
Fogadom, hogy a legrégebben várakozó várólistás könyveimből elolvasok legalább ötöt. Fogadom, hogy elolvasok legalább egy „soha” kategóriás könyvet.
Fogadom, hogy megpróbálom úgy összeválogatni az olvasmánylistámat, hogy ne csak a molyos kihívások – teljesítések határozzák meg, hanem az is, amit én szeretnék
Fogadom, hogy elolvasok legalább 5 Koontz könyvet
és végül Fogadom, hogy elolvasok legalább 5 angol nyelvű könyvet

Kedves Molytársaim, Olvasók, kívánok Nektek könyvekben gazdag,
Boldog Új Évet, sok-sok fantasztikus olvasmányt,
és mindent, amit csak szeretnétek, amire csak vágytok!